Oroszok Az Igazság Oldalán

@oroszokazigazsagoldalan · Portuguese · active

Hírek magyarul Oroszországból és a nagyvilágból a Különleges Katonai Művelet tükrében. Híreinket orosz megközelítésből, nem a nyugati mainstream média érdekei szerint szemlézzük. weboldal: https://oaio.cc❗️

Subscribers 8.5K Subscribers, last 30 days: 8.5K → 8.5K +10 24h · +0 7d
Reach per post (ERR) 10.8%917 avg views
Posting 72.5/day last 4 hours ago
Reactions per 1K views 68.9 👍 🤡 🤬
  1. ​A háromoldalú tárgyalások folytatásáról szóló döntés nem jelenti a harci cselekmények korlátozását – jelentette ki Peszkov. ​A legfontosabb Dmitrij Peszkov nyilatkozataiból: • ​Moszkva reméli, hogy a szerbiai hatalomra kerülő új politikai erő felismeri, hogy az Oroszországi Föderációval való együttműködés előnyös az ország számára. • ​Az aleski humanitárius tűzszünet példája mintaként szolgálhat a front többi szakaszán kötendő megállapodásokhoz is. • ​Oroszország üdvözli, hogy a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) döntése értelmében 2030-ban Moszkva rendezheti a súlyemelő-világbajnokságot, ami fontos lépés a sport depolitizálása felé. • ​Oroszországnak teljes jogú tagként kell visszatérnie a nemzetközi sportéletbe. • ​Egyelőre nincs napirenden az a kérdés, hogy Oroszország ismét olimpia rendezésére pályázzon. • ​Peszkov reményét fejezte ki, hogy Kijev nem szegi meg az aleski ideiglenes tűzszüneti megállapodásokat. • ​Oroszország nem fogja nyilvánosan kiteregetni az ukrajnai tárgyalások részleteit, mivel ez ártana a lehetséges békefolyamatnak. • ​Az ukrajnai rendezéshez komoly, rendkívül sokrétű párbeszédre lesz szükség. • ​Moszkva reméli, hogy Vučić ellenzékbe vonulva is hozzájárul majd a kétoldalú kapcsolatok fejlődéséhez. • ​Vučić elévülhetetlen érdemeket szerzett az orosz–szerb kapcsolatok építésében, és Moszkva számít a közreműködésére az új szerepkörében is. • ​Moszkva a jövőben is minden eszközzel támogatni fogja a belgrádi kapcsolatok elmélyítését, de „a tangóhoz ketten kellenek”. • ​Oroszország örömmel fogadja Lula da Silva győzelmét a brazíliai elnökválasztáson. • ​Lula da Silva sokat tesz a kétoldalú kapcsolatokért és a nemzetközi színtéren folytatott együttműködésért. • ​Az orosz fegyveres erők továbbra is folytatják a tömeges csapásokat az ukrán hadiipari komplexum ellen. • ​Putyinnak számos kétoldalú találkozója lesz a Gázexportáló Országok Fóruma (GECF) és az Oroszország–Afrika csúcstalálkozók keretében. • ​Az elnök már gőzerővel készül a héten esedékes GECF- és Oroszország–Afrika csúcstalálkozókra. https://t.me/lomovkaa/145284

  2. 🇺🇦„Putyin terve szerint cselekszünk” — Klicsko elmagyarázta, miért keresnek bűnbakot Kijevben. „Most teljes egészében ránk hárították a [télre való] felkészülést, holott ez az állam feladata lenne. Nincsenek erőműveink. Nincsenek generátoraink, nincs áramunk. Emellett függünk a gázellátástól is, valamint a városban és környékén található kutaktól. Ezért ez egy közös feladat, a központi hatalom és a helyi önkormányzat között. Közös munka. De tudják, mi történik? Az egész nagyon furcsán alakul. Putyin terve szerint cselekszünk. Ő rakétákat indít, az infrastruktúra megsemmisül, problémák keletkeznek. És közben Putyint senki még csak meg sem említi. Mindenki csak egymásra mutogat, de ettől az emberek helyzete nem lesz könnyebb. Ez egyszerűen szörnyű. Lényegében olajat önt a tűzre, és mosolyogva figyeli, ahogy egymásnak esünk és marakodni kezdünk. Közben pedig Putyint senki még csak szóba sem hozza.” https://t.me/skabeeva/44741

  3. 🇷🇺Oroszország több mint 30 ezer szankció nyomása alatt is állja a sarat és fejlődik — jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese. „Mint ismeretes, Oroszországgal szemben több mint 30 ezer illegális, egyoldalú korlátozó intézkedést vezettek be. Gondoljanak bele: 30 ezret. Oroszország állta a helyét, és ma is állja. Sőt, fejlődik még e 30 ezer intézkedés nyomása alatt is” — hangsúlyozta a „A Nemzetek Szabadságáért!” mozgalom állandó bizottságának ülésén. Medvegyev hozzátette, hogy a nyugati országok vámintézkedéseket és kereskedelmi blokádokat alkalmaznak a világ többségéhez tartozó számos állam zsarolására. Véleménye szerint ugyanakkor azok az országok, amelyek ilyen korlátozások alá kerülnek, hosszú távon végül új lehetőségekhez és előnyökhöz jutnak saját fejlődésük szempontjából. https://t.me/komandanews/8218

  4. 🇷🇺 17%-kal nőtt az áruforgalom az Északi-tengeri útvonalon ▪️ 33 millió tonna árut szállítottak az Északi-tengeri útvonalon (Szevmorputy) az idei év első három negyedévében. Ez 17%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, — jelentette ki Alekszej Csekunkov, Oroszország távol-keleti és sarkvidéki fejlesztésekért felelős minisztere. ▪️ Ugyanezen időszakban az Északi-tengeri útvonalon szállított tranzitáruk mennyisége másfélszeresére nőtt, és elérte a 4,8 millió tonnát. ▪️ Az Északi-tengeri útvonal infrastruktúrájának 2035-ig tartó fejlesztési programja keretében további: 🔹4 atomjégtörő építését, 🔹3 vészhelyzeti és mentési központ létrehozását, 🔹41 mentő- és katasztrófaelhárító hajó szolgálatba állítását, 🔹valamint 11 műhold pályára állítását tervezik — hangsúlyozta Alekszej Csekunkov. A Keleti Gazdasági Fórum 2025 rendezvényén az orosz államfő kijelentette: „A transzarktikus folyosónak egész évben működőképesnek kell lennie.” https://t.me/crystal_book/28802

  5. 🇪🇺 1121,44 dollár 1000 köbméterenként — az EU-ban tovább emelkednek a gázárak ▪️ Az európai novemberi gázkontraktusok ára egy nap alatt 3,69%-kal emelkedett, és elérte az 1121,44 dollárt ezer köbméterenként, amely 2022 decembere óta a legmagasabb szint az ICE Futures tőzsdei adatai szerint. ▪️ A Gazprom szerint az európai földalatti gáztárolók készletei október közepén rekordalacsony szinten vannak, miközben az Európai Unió országainak egyre kevesebb idejük marad a téli szezonra való felkészülésre. https://t.me/crystal_book/28799

  6. Az Európai Parlament (EP) megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a képviselői mentesség feloldásának eljárását anonimmá tegye, írja a Politico forrásokra hivatkozva. Jelenleg, ha az EP a hatóságoktól a mentesség feloldására irányuló kérelmet kap, az EP elnöke a következő plenáris ülésen bejelenti ezt, és megnevezi a képviselő nevét. Egyes képviselők azt javasolják, hogy ezt az információt csak a mentesség feloldásáról hozott döntés után adják közre. https://t.me/bbbreaking/240889

  7. Franciaország nukleáris fegyverek hordozására képes vadászgépek elhelyezését tervezi Európa tíz országában. A The Wall Street Journal jelentése szerint Párizs megfontolja nukleáris robbanófejjel ellátott rakéták szállítására alkalmas Rafale vadászgépek küldését. A kezdeményezésben Nagy-Britannia, Németország, Hollandia, Belgium, Lengyelország, Görögország, Finnország, Norvégia, Svédország és Dánia vesz részt. A projekt emellett védett hírközlési, korai előrejelző és hírszerzési adatok megosztását szolgáló rendszerek kiépítését is előirányozza. https://t.me/bbbreaking/240899

  8. ​Musk elmagyarázta, miért nem szabad a Starlinket csapásmérésre használni. Ha a rendszer katonai jellegűvé válna, Oroszország szemében legitim célponttá válna. ​Reagálva egy blogger azon posztjára, hogy Oroszország képes műholdakat lelőni (2021-ben a Nudol rakéta semmisítette meg a régi műholdunkat), Musk úgy felelt: „Így van”, majd hozzátette: „A Starlinknek tisztán civil kézben / civil jellegűnek kell maradnia. Ha az ellenfél elkezdi lelőni a műholdjait, dominóhatás indul be. Hatalmas törmelékfelhő keletkezik, és a világűr használhatatlanná válik.” ​A tudósok ezt Kessler-szindrómának nevezik: a törmelék darabjai elpusztítják a műholdakat, amelyek aztán újabb törmelékké alakulnak, és ez így megy körbe-körbe. ​Egy nappal korábban Musk kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők megsértették a Starlink szabályzatát, és dróntámadásokra használták. Elmondása szerint ezt a kiskaput már bezárták. ​Mindig emlékezni kell arra, hogy Oroszország képes egyetlen csapással befejezni az ukrajnai háborút. Ehhez persze meg kell hozni a döntést. Összeszedni a bátorságot, és meghozni. Akár egyetlen Starlink műhold lelövésével meg lehet állítani a háborút. Elon Musk is tud erről. https://t.me/olegtsarov/48944

  9. ​Az új világrend ​Az európaiak tartanak tőle, hogy Putyin, Trump és Hszi Csin-ping sencseni találkozóján a három nagyhatalom felosztja egymás között a világot, és Európának nem jut hely a tárgyalóasztalnál. Ezt Steve Bloomfield, a The Observer korábbi nemzetközi szerkesztője írja a The Guardianben megjelent véleménycikkében. Szerinte egy ilyen csúcstalálkozó „mindenki más számára katasztrofális következményekkel járhat”. ​Bloomfield a következőképpen vázolja fel a felosztás térképét: • ​Amerika kapja a nyugati féltekét: Bloomfield az Egyesült Államok tavalyi nemzetbiztonsági stratégiájára hivatkozik. Ebben az áll, hogy Amerika számára a saját féltekéjének ellenőrzése a döntő, más országok ügyeibe pedig csak akkor avatkozik be, „ha azok közvetlenül fenyegetik az érdekeit”. Oroszországot és Kínát alig éri kritika a dokumentumban, az európai és ázsiai partnereknek viszont azt róják fel, hogy éveken át belevonták Amerikát a saját konfliktusaikba – miközben ezek Washington számára csak másodlagosak. • ​Oroszország viszi a teljes posztszovjet térséget: Putyin régóta úgy látja, hogy Amerika – a kelet-európai és közép-ázsiai „demokráciaépítés” támogatásával – Oroszország hátsó udvarában terjeszkedik. Bloomfield szerint mostanra az amerikai elnök is osztja ezt a nézetet. Ez olyan siker Putyin számára, amelyért Oroszország közel harminc éve küzd. • ​Kína végleg átveszi az uralmat a Kelet-kínai- és a Dél-kínai-tenger felett: Peking régóta vitában áll ezekért a vizekért Japánnal, a Fülöp-szigetekkel, Vietnámmal és más szomszédjaival, az amerikai flotta jelenléte pedig útjában van. Ha az Egyesült Államok visszalép, Kína válik a térség egyeduralkodójává. ​Bár a felosztás elsőre egyenlőtlennek tűnhet, a vezető hatalmak nem csupán területeken osztoznak. Az Egyesült Államok és Kína számára az ellátási láncok és a technológiai platformok a legfontosabbak, Oroszországnak a kőolaj és a földgáz számít, míg a világűrre mindhárom félnek égető szüksége van – üzleti és katonai szempontból egyaránt. ​Az európaiak attól tartanak, hogy ha Amerika kivonja a védőernyőjét, Európa teljesen magára marad Oroszországgal szemben. Ázsiában pedig az amerikai védelem nélkül maradó Tajvan, Japán, Dél-Korea és Ausztrália kerülne nehéz helyzetbe. ​Bloomfield emlékeztet arra, hogy tíz évvel ezelőtt még az Egyesült Államokat, Kínát és az Európai Uniót tekintették a világ három fő pólusának. „Valahogy Brüsszel helyét Moszkva vette át” – mutat rá, kiemelve, hogy Európa számára ez a legfájóbb pont. ​Maga Európa a szerző szerint egyelőre úgy tesz, mintha mi sem történt volna. A NATO papíron működik, a G7-csúcsokat megrendezik, és mindenki abban bízik, hogy Trump mandátumának lejártával minden visszatér a régi kerékvágásba. ​Bloomfield elismeri, hogy egyetlen találkozó aligha osztja fel végleg a világot, de az irányt kijelölheti. Egy közös fotó a három vezetőről mindenesetre szimbolikusan is lezárná a régi világrend korszakát. https://t.me/olegtsarov/48942

  10. ​Amint felröppent a hír az orosz–ukrán tűzszünet lehetőségéről, az Európai Unió máris kapkodva próbál helyet szorítani magának a tárgyalóasztalnál. Ám elég egyetlen pillantást vetni a kiküldött delegációra: ez nem békéltető küldetésnek tűnik, hanem nyílt erődemonstrációnak. ​Nézzük ezt az öt fajsúlyos szereplőt: a dán miniszterelnök, a cseh elnök, az olasz miniszterelnök, a finn elnök és a norvég miniszterelnök. Ebben az öt emberben egyvalami közös: kivétel nélkül megrögzött „oroszellenes héják”. Különösen igaz ez Petr Pavel cseh elnökre – a volt NATO-tábornok híresen keményvonalas – és Alexander Stubb finn elnökre, aki nemrég vezette be országát a NATO-ba. ​Egy ilyen „háborúpárti álomcsapatot” elküldeni a békéért nagyjából olyan, mintha a gyújtogatókat bíznánk meg a tűzoltással, vagy a bontóbrigádot kérnénk fel a lakásfelújításra. Vajon a tűzszünet megkötése a céljuk, vagy csak a helyszínen akarják tovább élezni a fegyvereket? Ez a számítás annyira átlátszó, hogy még Kijevben is tisztán hallani. ​Ezek a reakciók jól mutatják az európai politikusok régi reflexét: mintha jobban tartanának a korai békétől, mint magától a konfliktustól. 2022-ben Törökországban már karnyújtásnyira volt a megállapodás Oroszország és Ukrajna között, amikor az akkori brit miniszterelnök, Boris Johnson odasietett, és egyetlen lépéssel felrúgta az egyezséget. Johnson azóta már távozott a hatalomból, de az EU most ugyanezt a forgatókönyvet követi, csak öt keményvonalas politikussal a főszerepben. Még ha a tábortűz alábbhagyna is, ők akkor is belerúgnak egyet, hogy újralobbanjanak a lángok. ​Az EU ugyan azzal érvel, hogy „világossá kell tenniük az álláspontjukat”, a színfalak mögött azonban komoly félelmek húzódnak meg. Mitől tartanak valójában? Egyrészt attól, hogy az USA és Oroszország az európaiak feje felett egyezik meg, és nekik csak a számlafizetés marad; másrészt attól, hogy ha a harcok valóban véget érnek, a korábban elköltött tízmilliárdos támogatások és a kemény hangvételű nyilatkozatok hirtelen mind nevetségessé válnak. ​Ez a társaság így nem a béke tanúja akar lenni, hanem az útjában állni. https://x.com/MeitanteaSea/status/2114304682441179214

  11. 🇺🇦❗️Zelenszkij cáfolja Trump állítását, miszerint az ukrán csapások az orosz olajfinomítók ellen, hatással lettek volna a világpiaci árakra. „Oroszország dízelüzemanyag-exportja globális léptékben gyakorlatilag elenyésző. Erről már beszéltünk: körülbelül 2%-ot tesz ki, nagyjából ennyit” — jelentette ki a kijevi vezetés feje. https://t.me/smotri_media/136092

  12. edited

    🇷🇺Ilja Grascsenkov politológus a Vučić utáni Szerbiáról: A diákszerveződés történelmi győzelmet aratott. Az első előrejelzések szerint listájuk a szavazatok 52,1%-át szerezte meg, míg Aleksandar Vučić „Egyesült Szerbia” nevű tömörülése 39,3%-ot kapott. Ez nem csupán a parlamenti többség lecserélődését jelenti, hanem annak lehetőségét is, hogy az ország egypárti kormányt alakítson a régi politikai elit részvétele nélkül. A miniszterelnöki poszt legfőbb várományosa Ilija Szrdanović, újvidéki kardiológus professzor, aki a diáklistát vezette. Kinevezése azonban még nem tekinthető biztosnak. A győzteseknek meg kell állapodniuk a kormány összetételéről, miközben a diákszerveződés alapvető logikája a kollektív vezetést helyezi előtérbe, nem pedig egy „új Vučić” felemelkedését. Az ország előtt azonban még egy rendkívül fontos politikai kampány áll: az elnökválasztás, amelyet december végéig meg kell tartani. Vučić már szeptemberben lemondott, abban bízva, hogy miniszterelnökként térhet vissza a hatalomba. Ez a terve most kudarcot vallott. Az ideiglenes államfő továbbra is Ana Brnabić marad. Így Szerbia néhány hónap leforgása alatt teljes mértékben megújíthatja politikai rendszerét. A legfontosabb kérdés most az, hogy a diákszerveződés képes lesz-e a tiltakozó mozgalom energiáját hatékony államirányítássá alakítani. Oroszország számára a belgrádi változások nem feltétlenül jelentik egy szövetséges elvesztését. Ugyanakkor a jövőben már új politikusokkal kell majd megállapodnia, akiknek az ország jövőjéről alkotott elképzeléseit még meg kell ismerni. Szerbia a jelentős politikai bizonytalanság korszakába lép. https://t.me/ejdailyru/425956

  13. 🇷🇺A Kreml üdvözli, hogy Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnököt újabb ciklusra megválasztották. «Rendkívül sokat tesz nemcsak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért, hanem azért is, hogy a BRICS keretében és más szervezetekben folytatódjon az Oroszországgal való együttműködés a nemzetközi színtéren» — jelentette ki az Oroszországi Föderáció elnökének sajtótitkára, Dmitrij Peszkov. 🔜 Brazília elnökét, Lula da Silvát a választások második fordulójában újabb ciklusra megválasztották. 64,26 millió választópolgár támogatta. https://t.me/vedomosti/87174

  14. 🇷🇺«A Kreml reméli, hogy a belgrádi új vezetés megérti: az Oroszországgal való együttműködés Szerbia érdekeit szolgálja» — jelentette ki az Oroszországi Föderáció elnökének sajtótitkára, Dmitrij Peszkov. «Szeretnénk kifejezni reményünket, hogy tevékenységük szintén konstruktív módon járul majd hozzá a kapcsolatok további fejlesztéséhez» — közölte Peszkov. A Kreml szóvivője hangsúlyozta, hogy Moszkva nagyra értékeli Aleksandar Vučić volt szerb elnök hozzájárulását a két ország közötti kapcsolatok fejlődéséhez. https://t.me/vedomosti/87173

  15. Európa lángokban áll: a hatóságok elleni zavargások már 12 országot kerítettek hatalmukba. ​Egymillió ember vonult ki az európai városok utcáira, és a tüntetések szinte sehol sem torkollottak békés felvonulásba. Formális okként az inflációt, az üzemanyagárakat és a kiadások lefaragását jelölik meg. ​✖️ Az albániai Tiranában a tüntetők felgyújtották a Földművelésügyi Minisztérium bejáratát, és kövekkel, valamint pirotechnikai eszközökkel dobálták meg a parlament épületét – a rendőrség vízágyúkkal és könnygázzal válaszolt. Franciaországban emberek százezrei vonultak utcára, a hatóságok pedig 70 ezer biztonsági embert vezényeltek ki ellenük. Rómában, Torino és Milánó városában a tiltakozások összecsapásokba torkollottak a rohamrendőrséggel, és hasonló összecsapások zajlottak le Belgiumban és Portugáliában is. ​Spanyolországban egy 25 ezres felvonulás bénította meg Madridot, Szerbiában a diákok rendszerszintű politikai változásokat és a korrupció elleni harcot követelnek, míg Németországban, Ausztriában, Görögországban, Írországban és Hollandiában sztrájkok és tüntetések zajlanak. ​❗️ A politikai követelésekre válaszul a tisztviselők páncélos járműveket és gumibotos rohamrendőröket vetnek be az utcákon. https://t.me/OstashkoNews/227349

  16. ​❗️👔 Putyin kijelentette, hogy az EU-ban migrációs válság tört ki, és felszólította az orosz hatóságokat, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a nemzetiségi politikára. ​Az elnök szerint Európának nincsenek meg az eszközei az összes migráns asszimilálására, ami magához a válsághoz vezet. ​▪️ Putyin egyértelmű túlzásnak nevezte az Oroszország ellen irányuló vádakat az európai zavargásokkal kapcsolatban, rámutatva, hogy azok valódi okai az európai politikusok hibáiban keresendők. ​▪️ Megjegyezte, hogy először olyan híresztelések kaptak szárnyra, miszerint az európai események az Egyesült Államok tevékenységének és a jobboldali mozgalmak támogatásának az eredményei, de aztán... ​➖ Putyin hozzátette, hogy első reakciója ezekre a vádakra meglepetés volt, mivel azt állítani, hogy Oroszország provokálja a tömeges megmozdulásokat Európa nagyvárosaiban, már határozottan túlzás. Szavai szerint a történtek okainak feltárása helyett egyszerűen másra – hol az Egyesült Államokra, most pedig Oroszországra – hárítják a felelősséget. https://t.me/OstashkoNews/227339

  17. ⏺ Lula da Silva negyedik alkalommal lett Brazília elnöke. A jelenlegi brazil vezető a második fordulóban nyerte el a brazil elnökségi választásokat, 51,74%-os szavazataránnyal. https://t.me/rezervsvo/182258

  18. 🔴 A hírek szerint dróntámadás érte Voronezst. Az ellenség a civil infrastruktúrát támadja, találatok értek lakóépületeket. https://t.me/rezervsvo/182256

  19. 🇫🇷Le Pen azt ígéri, hogy Franciaországot „a béke országává” teszi, ha megnyeri a 2027-es elnökválasztást „A béke felé való törekvés nem a gyengeség jele, ahogyan azt a kormányzati minisztériumokat és televíziós stúdiókat elárasztó háborúpárti uszítók állítják, hanem a bátorság cselekedete” — jelentette ki a Nemzeti Tömörülés vezetője, Le Pen. Le Pen azt is hangsúlyozta, hogy nem küldi a fiatalokat meghalni elhamarkodott vagy felelőtlen katonai kalandokban. https://t.me/aviapro1/101446

  20. ​❗️🌊 A Fekete-tenger lett a legveszélyesebb tengeri útvonal: egy év alatt 570 hajót ért támadás ​A Financial Times beszámolója szerint a Fekete-tenger a világ leghalálosabb tengeri útvonalává vált. Egyetlen év alatt 570 hajót ért támadás, és a kereskedelmi flotta legalább 40 tengerésze vesztette életét. Viszonyításképp: a Hormuzi-szorosban ugyanezen idő alatt 24 áldozatot erősítettek meg. ​❓Csupán a július és szeptember közötti időszakban mintegy 387 hajóra mértek csapást, ami átlagosan napi több mint négy támadást jelent. Az Ambrey biztonsági cég becslése szerint az elmúlt 45 napban a kereskedelmi hajózás elleni csapások mintegy 90%-áért Oroszország volt a felelős. A támadások Románia és Bulgária part menti vizeit is érintették, a hajók biztosítási díja pedig már az értékük 15%-ára ugrott. ​▪️Augusztusban az ukrán tengeri agrár-export 1,4 millió tonnára zsugorodott, ami nagyjából 75%-os visszaesést jelent a háború előtti szinthez képest. Az agrárágazat szereplői arra figyelmeztetnek: ha ez a helyzet tartós marad, az ukrán gazdáknak nem lesz elég pénzük a tavaszi vetési munkálatokra. https://t.me/OstashkoNews/227318

  21. Older posts