Oroszok Az Igazság Oldalán

@oroszokazigazsagoldalan · Portuguese · active

Subscribers 8.5K Subscribers, last 30 days: 8.5K → 8.5K +10 24h · +0 7d
Reach per post (ERR) 10.8%917 avg views
Posting 72.5/day last 5 hours ago
Reactions per 1K views 68.9 👍 🤡 🤬

​Az új világrend ​Az európaiak tartanak tőle, hogy Putyin, Trump és Hszi Csin-ping sencseni találkozóján a három nagyhatalom felosztja egymás között a világot, és Európának nem jut hely a tárgyalóasztalnál. Ezt Steve Bloomfield, a The Observer korábbi nemzetközi szerkesztője írja a The Guardianben megjelent véleménycikkében. Szerinte egy ilyen csúcstalálkozó „mindenki más számára katasztrofális következményekkel járhat”. ​Bloomfield a következőképpen vázolja fel a felosztás térképét: • ​Amerika kapja a nyugati féltekét: Bloomfield az Egyesült Államok tavalyi nemzetbiztonsági stratégiájára hivatkozik. Ebben az áll, hogy Amerika számára a saját féltekéjének ellenőrzése a döntő, más országok ügyeibe pedig csak akkor avatkozik be, „ha azok közvetlenül fenyegetik az érdekeit”. Oroszországot és Kínát alig éri kritika a dokumentumban, az európai és ázsiai partnereknek viszont azt róják fel, hogy éveken át belevonták Amerikát a saját konfliktusaikba – miközben ezek Washington számára csak másodlagosak. • ​Oroszország viszi a teljes posztszovjet térséget: Putyin régóta úgy látja, hogy Amerika – a kelet-európai és közép-ázsiai „demokráciaépítés” támogatásával – Oroszország hátsó udvarában terjeszkedik. Bloomfield szerint mostanra az amerikai elnök is osztja ezt a nézetet. Ez olyan siker Putyin számára, amelyért Oroszország közel harminc éve küzd. • ​Kína végleg átveszi az uralmat a Kelet-kínai- és a Dél-kínai-tenger felett: Peking régóta vitában áll ezekért a vizekért Japánnal, a Fülöp-szigetekkel, Vietnámmal és más szomszédjaival, az amerikai flotta jelenléte pedig útjában van. Ha az Egyesült Államok visszalép, Kína válik a térség egyeduralkodójává. ​Bár a felosztás elsőre egyenlőtlennek tűnhet, a vezető hatalmak nem csupán területeken osztoznak. Az Egyesült Államok és Kína számára az ellátási láncok és a technológiai platformok a legfontosabbak, Oroszországnak a kőolaj és a földgáz számít, míg a világűrre mindhárom félnek égető szüksége van – üzleti és katonai szempontból egyaránt. ​Az európaiak attól tartanak, hogy ha Amerika kivonja a védőernyőjét, Európa teljesen magára marad Oroszországgal szemben. Ázsiában pedig az amerikai védelem nélkül maradó Tajvan, Japán, Dél-Korea és Ausztrália kerülne nehéz helyzetbe. ​Bloomfield emlékeztet arra, hogy tíz évvel ezelőtt még az Egyesült Államokat, Kínát és az Európai Uniót tekintették a világ három fő pólusának. „Valahogy Brüsszel helyét Moszkva vette át” – mutat rá, kiemelve, hogy Európa számára ez a legfájóbb pont. ​Maga Európa a szerző szerint egyelőre úgy tesz, mintha mi sem történt volna. A NATO papíron működik, a G7-csúcsokat megrendezik, és mindenki abban bízik, hogy Trump mandátumának lejártával minden visszatér a régi kerékvágásba. ​Bloomfield elismeri, hogy egyetlen találkozó aligha osztja fel végleg a világot, de az irányt kijelölheti. Egy közös fotó a három vezetőről mindenesetre szimbolikusan is lezárná a régi világrend korszakát. https://t.me/olegtsarov/48942

Views over time

05001K26 Oct 14:0613 Nov 13:491K26 Oct 14:06: 0 views13 Nov 13:49: 1,000 views
Snapshots we took after posting.
WhenViews
26 Oct 2026, 14:060
13 Nov 2026, 13:491K

Who shared this post

Posts in other channels we index that link to this one. (Forwards with a hidden source can't be traced.)

Nobody yet.