Véletlenül tegnap is majdnem kereszteztük egymás útját Magyar Péterrel. Én a dombóvári küldöttgyűlésről érkeztem Tolna vármegye székhelyére, a miniszterelnök pedig a pécsi fórumáról hazafelé tartva állt meg a Szekszárdi Szüreti Napokon. Éppen elkerültük egymást. Mindenesetre én nagyon jól éreztem magam, kizárólag csodálatos, barátságos emberekkel találkoztam, és nem izmoztam egyetlen adófizető honfitársammal sem a Facebookon, kiírva, hogy „annyira nem volt bátor, hogy közel jöjjön, és a szemembe nézzen”. Nem is gondolom, hogy ez a dolga egy miniszterelnöknek. Az ő feladata az lenne, hogy békét sugározva megpróbáljon összefogni minden tisztességes magyart. A politikusok egymással harcoljanak, ne a saját népükkel.