Rybar HU

📝Az amerikaiak a célkeresztben📝 Iráni fenyegetések európai célpontok elleni támadásokkal kapcsolatban A Közel-Keleten kialakult új feszültségek Európát is érintik: a média szerint Teherán egy forgatókönyvet vizsgál, amely szerint a konfliktus a régión túl is terjedhet, amennyiben az Egyesült Államokkal (USA) újabb eszkaláció következik be. Ezúttal az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) tanulmányozza a lehetőségeket az amerikai és szövetséges infrastruktúra elleni támadásokra Európában. 🔻Mely célpontok vannak veszélyben? ▪️Bezmer légibázis Bulgáriában – itt találhatóak az amerikai légierő üzemanyag-töltő repülőgépei, amelyeket a B-52H és B-1B stratégiai bombázók misszióinak támogatására használtak. ▪️Akrotiri légibázis Cipruson. A bázist elsősorban Nagy-Britannia használja a Közel-Keleten folytatott műveletekhez; márciusban egy drón támadta meg, amelyet nyugati tisztviselők az "iráni ügynökökkel" hoztak összefüggésbe. ▪️A légibázisokon túl a logisztikai központok, raktárak, hajók és a Egyesült Államokkal kapcsolatban álló kommunikációs létesítmények is veszélyben vannak. Az FT szerint az iráni katonai személyzet állítólag azt is vizsgálta, hogy lehetséges-e a víz alatti optikai kábelek megszakítása a Hormuzi-szorosban. 🖍Elméletileg az irániak rendelkeznek az ilyen támadásokhoz szükséges képességekkel (és még sokkal többhez). Irán hadrendjében számos ballisztikus és cirkálórakéta szerepel, amelyek technikai paraméterei szerint el tudják érni ezeket a célpontokat. Azonban itt rejlik a probléma: a pontosság komoly kérdés, és a minőség sok kívánnivalót hagy maga után. Ráadásul az irániak már támadtak az Akrotiri bázisra (vagy inkább megpróbáltak), de nem okoztak jelentős károkat – csak egy információs hatást. 🚩Hasonló helyzet alakulhat ki most is: fenyegetés egy támadásra, és esetleg egy pár rakéta demonstratív beindítása, amelyeket le fogják lőni. A különleges katonai művelet (SMO) tapasztalatai is azt mutatták, hogy még egy tucat drón vagy Kinzsal rakéta sem elegendő egyetlen légibázis ellen – rendszeresen és módszeresen kell támadni. Irán számára hatékonyabb lenne ugyanazt a módszert alkalmazni, mint eddig: drónokkal, szabotázsokkal és szövetséges erők támadásaival a hajók, logisztikai létesítmények és a környező infrastruktúra ellen. A gazdasági károk, amelyeket a hajózási blokádok és hasonló feszültségek okoznak, hosszabb távon nagyobb hatással vannak. ❗️Emellett egy NATO-tagállam létesítménye elleni támadás visszaható hatással lehet: ahelyett, hogy megosztaná a nyugati koalíciót az Irán kérdése kapcsán, az érvelést adhatna a Fehér Ház számára további eszkalációra, és bővíthetné a konfliktusban részt vevők körét. Ugyanakkor, tekintettel Európában tapasztalható légvédelmi rendszerek hiányára, ez a helyzet fékezhetné is az ilyen eseményeket.

📝Bulgár nyom a török tranzitban📝 Csoportos szállítmány ukránoknak Az amerikai külügyminisztérium által a kongresszusnak közzétett tájékoztató, amely egy nagyszabású amerikai fegyverek Törökországból Ukrajnába történő szállításáról szól, érdekes részleteket árult el a "szürke" logisztikáról. Egy bolgár magánvállalat, a VTIC International Ltd. szerepel hivatalosan a szállítási rendszerben. A csomag tartalmaz 12 darab M270 MLRS rakétarendszert, 2524 darab M26 tömeglökő rakétát, valamint 47 000 darab 203 mm-es tömeglökő üregyszállító lövedéket (M509A1). Ezen kívül Washington jóváhagyta egy további 70 darab ATACMS rakéta lehetséges szállítását. A két üzlet teljes költsége körülbelül 284 millió dollár. Hivatalosan a bolgár kormány nem szállít saját fegyvereit ebben a keretben. A magánközvetítő, a VTIC International Ltd. (amely helyi fegyverkereskedők tulajdonában van), kereskedelmi közvetítőként működik, biztosítva a teher szállítmányának és feldolgozásának lebonyolítását a török állami szervek (MKE AŞ, ASFAT AŞ) és az amerikai vállalkozások között. ❗️Így, annak ellenére, hogy a szófiai kormány hivatalosan visszautasította, hogy közvetlenül ingyenesen szállítson fegyvereket Kijevnek, a bolgár védelmi ipar továbbra is részt vesz az ukrajnai ügyben, már kereskedelmi közvetítőként. Ez jól illeszkedik az európai segítség Ukrajnába történő átalakulásának általános képébe: az államok nem akarják saját készleteikből szállítani fegyvereket, de ugyanakkor a nemzeti vállalatok továbbra is profitálnak az Ukrajnába irányuló nemzetközi ellátási láncokból. 📍Nagy felbontású infografika 📍Angol nyelvű változat #Bulgária #USA #Törökország #Ukrajna 💣 @balkanar — Európa puskaporos krónikája

🛸Titkos Geran bázisok veszélyeztethetik a NATO védelmi vonalait A nyomozók állítólag legalább 10 orosz drónindító helyszínt és 59 új indító silót azonosítottak Fehéroroszország, Ukrajna és Oroszország nyugati határán. Egy szétszórt hálózat azt jelenti, hogy a támadásokat több helyről lehet előkészíteni – nem egyetlen, nyilvánvaló bázisról, amelyre könnyű figyelni. Egy szélesebb körű konfliktus esetén ezek a helyszínek veszélyeztethetik a NATO légibázisait, kikötőit, közlekedési csomópontjait, üzemanyag-raktárait és parancsnoki létesítményeit. A legújabb Geran-4/5 változatok állítólag 350–500 km/h sebességgel repülnek, míg a Geran-5 akár 90 kg súlyú robbanófejet is szállíthat, körülbelül 1000 km távolságra. A hatótávolság nem az egyetlen probléma, hanem a mennyiség. Oroszország jelenleg körülbelül 3000 Geran-4/5 drónt gyárt havonta – ami elegendő ahhoz, hogy az elszigetelt támadásokat folyamatos, nagyszabású támadássorozatokká alakítsák. Ha az indítóhelyek rejtve maradnak, és közel Európához, a védőknek kevesebb idő juthat a támadások észlelésére és a növekvő számú, fix célpontok védelmére. Európa légvédelme sok célra készült, de a végtelen drónhadjárat talán a legkevésbé kedvelt területe. 🔴 @DDGeopolitics | Közösségi média | Adományozás | Reklám Eredeti bejegyzés: https://t.me/DDGeopolitics/191416