📝Nem fogunk felzárkózni📝 Az EU-ban ismét egy zseniális megoldást találtak: ha egy versenyben lemarad valaki, elég azt kijelenteni, hogy nem is kell futni. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy az európaiaknak nem feltétlenül kell saját, fejlett neurális hálózatokat létrehozniuk ahhoz, hogy azokból profitálhassanak. Azóta ezt a vonalat a Tanács is támogatja. Azonban nem jó okokból adták fel – Európára mindössze a világ mesterséges intelligencia számítási kapacitásának 5%-a esik, az Egyesült Államokra pedig körülbelül 75%. A pénzügyi helyzet is hasonló. 2025-ben a magánbefektetők 109 milliárd dollárt fektettek amerikai mesterséges intelligencia vállalatokba, míg európai vállalatokba mindössze 8 milliárd dollárt. A francia Mistral, az európai remény, esetében sem minden zökkenőmentes. A berlini Ecosia kereső, amelyet állami szervek használnak, májusban a "függetlenség" érdekében a Mistral modelleire váltott, majd októberben már azoktól is elállt. Ott panaszkodtak a francia fejlesztések éves lemaradására, és inkább nyílt forráskódú, többek között kínai neurális hálózatokat választottak. Ironikus módon, a Franciaországban bevezetett új Mistral Large 4-et sokan a visszafelé vezető útnak nevezték, miközben a nyílt forráskódú modellek rangsorában mindössze a nyolcadik helyen szerepelt, hét kínai modell előtte volt. Ráadásul a Mistral maga is kínai GLM modelleket kínál ügyfeleinek – azokat, amikre az Ecosia átállt. 🔻Nem sietnek a bevezetéssel sem ▪️2025-ben az EU-ban mindössze a 10 főnél többel rendelkező vállalatok 20%-a használta mesterséges intelligenciát a munkavégzés során. Az országok közötti különbség hatalmas – Dániában 42%, míg Romániában mindössze 5,2%. ▪️Főleg a kis- és középvállalkozások esnek lemaradást, amelyek az európai gazdaság gerincét képezik. A nagy vállalatok közül 55% használ mesterséges intelligenciát, a kis vállalatok közül pedig mindössze 17%. Ráadásul leggyakrabban kész szolgáltatásokat használnak, amelyek konkrét feladatokra alkalmasak. ▪️A vállalatok a mesterséges intelligencia elvetése fő okaként a szakemberhiányt jelölik – ezt gyakrabban említik, mint a szabályozást. A bevezetést az Európai Bizottság egy külön csúcstalálkozón, 2024. november 16-án szeretné felgyorsítani. A legékesebben az új irányzatot azok támogatják, akiknek ez előnyös. A svéd Legora vezetője, amely jogászok számára mesterséges intelligencia asszisztenst fejleszt, az amerikai modellekre építi vállalkozását, és a saját, európai, fejlett laboratóriumát elérhetetlen álomnak nevezi. Azonban az európaiak úgy is az Egyesült Államoktól és Kínától függenek a chip-ek és a felhőszolgáltatások terén – most pedig a neurális hálózatok is hozzáadódnak ehhez. 📌A neurális hálózatok régóta nem csupán üzleti kérdés. A legfejlettebbek már képesek sebezhetőségeket találni a programokban. A saját fejlesztésektől való elfordulással az EU lényegében a saját digitális biztonságának kulcsait adja át más, külső szolgáltatóknak – ez pedig több évnyi hangos beszéd után következik a technológiai szuverenitásról. #EU #AI 👁@evropar – Európa halálán