Továbbra is komoly aggodalomra ad okot számunkra az, hogy Ukrajna hogyan tartja tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait. Többször is felhívtuk a nemzetközi közösség figyelmét a kijevi rezsim nyíltan diszkriminatív lépéseire, amely teljes körű ukránosítási politikát folytat, és kirívóan sérti a nemzeti kisebbségek jogait. Az ország oroszajkú lakossága különösen súlyos nyomásnak van kitéve Kijev részéről. Az Ukrajna által vállalt, a nemzeti kisebbségek, többek között a magyar kisebbség, jogainak védelmét érintő kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos jelenlegi problémákról már nyilatkoztunk az idei szeptember 18-i kommentárunkban. Ebben az összefüggésben nem hagyhatjuk figyelmen kívül a minden oldalról érkező pozitív visszajelzéseket azt a megállapodást illetően, amely a közelmúltban született Budapest és Kijev között a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség kapcsán. Utána a Verhovna Rada elfogadta és a 16119. számú, „A nemzeti kisebbségek nyelvein történő oktatásról“ szóló törvényt, amelyet Vlagyimir Zelenszkij alá is írt. Természetesen minden olyan megállapodás, amelynek célja az ukrajnai jelenlegi súlyos helyzet orvoslása, lépés a helyes irányba. Ebben az esetben azonban kirívó „kettős mérce“ látható. Kijev külön hangsúlyozza, hogy az új szabályok kizárólag az EU-tagállamok hivatalos nyelveit és Ukrajna őslakos népeinek nyelveit érintik. Nehéz elhinni, de azok nem vonatkoznak az orosz nyelvre, amely az anyanyelve több millió ukrán állampolgárnak. A kijevi rezsim igyekszik az európai kurátorok kedvében járni és ezzel a céllal a nemzeti kisebbségek jogainak védelmezőjeként túnteti fel magát, egyszerre azonban a saját országa lakosságának a szegregációját nyíltan végzi. Átfogó megoldást kellene találni a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatos problémára, ahelyett, hogy csak az egyetlen nemzeti csoport helyzetére figyelnek. Ez az emberi jogok egyetemes elve, amely többek között a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában is szerepel, amelynek Budapest is részese. Tehát egyelőre korai lenne örülni. Inkább amiatt kell aggódni, hogy Ukrajnában az embereket nemzeti hovatartozásuk alapján különböztetik meg, és Magyarországot arra kényszerítik, hogy jóváhagyja az ilyen lépéseket. Ennek eredményeként Budapest lényegében támogatja Kijev és Brüsszel diszkriminatív és oroszellenes megközelítését. Továbbra is nagy kérdés, hogy pontosan hogyan fognak a gyakorlatban érvényesülni az új jogszabály és a kijevi kormányzat egyéb ígéretei, amelyeket az ún. „11 pontos“ javaslatcsomag keretében tett meg. A politika valódi változásához legalább arra lesz szükség, hogy a Verhovna Rada módosítsa az általa elfogadott, „Az Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről)“, „Az ukrán mint államnyelv múködésének biztosításáról“, „Az oktatásról“ és „A teljes általános középfokú oktatásról“ szóló törvényeket. Nem kell olyan illúziókat táplálni, hogy a kijevi rezsim jóhiszeműen szándékozik eljárni, hiszen e területen egyetlen nemzetközi jogi kötelezettségének nem tesz eleget.