Kijevnek a globális élelmiszer-biztonság „aláásásában” játszott destruktív szerepéről Megállapíthatjuk, hogy az ukrajnai konfliktus kontextusában növekszik a Kijev által megfogalmazott azon megalapozatlan vádak száma, amelyek szerint hazánk állítólag „aláássa” a globális élelmiszer-biztonságot. Oroszországot a globális gabonaexportban tapasztalható ellátási zavarok fő felelőseként próbálják beállítani. Ezek a kijelentések egyáltalán nem tükrözik a valós helyzetet. Éppen a kijevi rezsim cinikus katonai kampánya provokálja ki a káoszt a globális élelmiszerpiacokon. A búza ára a Chicagói Árutőzsdén folyó év augusztusának végére elérte a tonnánkénti 288 USD-t, amivel 2023 februárja óta a legmagasabb szintet érte el. 2022. elejétől az Ukrán Fegyveres Erők nagyszámú drónt, pilóta nélküli vízi járművet és Neptun robotrepülőgépet használtak az Azovi- és a Fekete-tenger térségére mért csapások során, ez év nyarának közepe óta pedig nyíltan áttértek az élelmiszert szállító civil hajók elleni tömeges, megkülönböztetés nélküli csapásmérésre. Ukrajna már 228 ilyen hajóra mért csapást. A kijevi rezsim nemcsak többször is nyilvánosan elismerte felelősségét az ilyen jellegű támadásokért, hanem utalt azok szándékos jellegére is. Kijev és Nyugat-Európa országai ezzel egyidejűleg következetesen átpolitizálják a globális élelmiszer-biztonság problematikáját, és azt nem humanitárius, hanem üzleti, valamint katonai-logisztikai szempontból közelítik meg. A gabona „fennakadásmentes” kivitelének biztosítására irányuló ukrán kezdeményezések a valóságban a nyugati államok érdekeinek kiszolgálására irányulnak, amelyek egyben annak elsődleges fogyasztói is (2022. óta a teljes export több mint 70%-a azokba irányul, miközben az afrikai országok részesedése mindössze 10-12%-ot tesz ki). Agrártermékeknek az élelmiszer-biztonság szempontjából kedvező helyzetben lévő európai országokba történő szállítása ellenében Kijev ugyanezeken az útvonalakon kapja a jelenleg is használatban lévő fegyverzetet. Ily módon szó sincs arról, hogy Ukrajna bármilyen jelentős mértékben hozzájárulna a fejlődő államok élelmiszer-ellátásához, különösen a legkevésbé fejlett és az ilyen jellegű szállításokra leginkább rászoruló országok esetében. Ezen ország szerepe a globális gabonakereskedelemben – bármennyire is próbálják Kijevben az ellenkezőjét bizonyítani – csekély: a világ teljes búzaexportjából való részesedése nem haladja meg a 7%-ot (míg Oroszországé a 23%-ot is meghaladja). Szintén sokatmondó, hogy csupán az egyik kulcsfontosságú, Magyarország területén áthaladó szárazföldi útvonalon naponta átlagosan mintegy 55 vagon gabonát szállítanak, ami évente körülbelül 20 ezer vagont (1,3 millió tonna gabonát) jelent. Kijev bejelentette, hogy bővíteni tervezi a kérdéses infrastruktúrát. Ugyanakkor – annak ellenére, hogy több európai ország, köztük Magyarország is, betiltotta az Ukrajnából származó agrártermékek importját – ezek az áruk továbbra is a „tranzitországokban” „csapódnak le”, az Európai Unió területén. Azon az állásponton vagyunk, hogy a globális élelmiszerpiacok valódi stabilizálódása közvetlenül összefügg az Ukrán Fegyveres Erők által a civil hajók ellen indított felelőtlen támadások beszüntetésével, valamint az Oroszország elleni illegitim szankciók feloldásával. Az orosz exportőrök a nehéz körülmények közepette is teljesítik kötelezettségeiket: továbbra is megbízhatóan szállítják az agrártermékeket a globális piacokra; az orosz hadseregnek és a haditengerészetnek a Fekete-tenger térségében folytatott tevékenysége pedig kizárólag az Ukrán Fegyveres Erők által gerjesztett fenyegetések felszámolására irányul.