Oroszok Az Igazság Oldalán

@oroszokazigazsagoldalan · Portuguese · active

Hírek magyarul Oroszországból és a nagyvilágból a Különleges Katonai Művelet tükrében. Híreinket orosz megközelítésből, nem a nyugati mainstream média érdekei szerint szemlézzük. weboldal: https://oaio.cc❗️

Subscribers 8.5K Subscribers, last 30 days: 8.5K → 8.5K +10 24h · +0 7d
Reach per post (ERR) 10.7%914 avg views
Posting 71.8/day last 3 hours ago
Reactions per 1K views 69.0 👍 🤬 🤡
  1. repost

    📣🌍🇷🇺Szeretettel várjuk a jelentkezőket az Oroszország – a hagyományos értékek országa című 2. nemzetközi versenyre A résztvevőknek kell megismerkedniük az orosz hagyományos értékekkel, kiválasztaniuk egyiket, amelyik leginkább közel áll hozzájuk, és kifejteniük annak jelentését és jelentőségét a művek segítségével: 🔷 a rajz (a Hagyományos értékek a rajzon című kategória, 7–10 éves orosz és külföldi versenyzők vehetnek részt) 🔷 a videó (a Hagyományos értékek a képkockán című kategória, 7 éves vagy idősebb versenyzők vehetnek részt) 🔷 a bemutató (A hagyományos értékekről való elbeszélés című kategória, 7 éves vagy idősebb versenyzők vehetnek részt) ❗️A pályaműveket két nyelven (orosz és bármely idegen nyelven) kell elkészíteni és a hivatalos honlapon keresztül benyújtani 2026. december 20-ig. 📺A legjobb műveket az orosz TV csatornák és kiállítások mutatják be. Az orosz Külügyminisztérium, a Rossotrudnichestvo és a Russkij Mir Alapítvány is felhasználja azokat a hagyományos értékek népszerűsítése céljából. 🏆Minden résztvevő meghívást kap majd Moszkvába az ünnepélyes díjátadó ceremóniára, amely a „Rosszija” Nemzeti Központban kerül megrendezésre az állami és társadalmi személyiségek részvételével. Hagyományos értékek – ápoljuk a hagyományokat és építjük a jövőt! VK | Telegram | MAX #hagyományosértékek

  2. Úgy gondolom, hogy Oroszországnak és Kínának közösen kellene kezdeményeznie az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli összehívását, és napirendre tűznie a következő kérdést: „Elfogadhatatlan az a túlzott erőszak, amelyet a francia csendőrség, az olasz katonák és más európai rendvédelmi szervek kiszolgálói és hóhérai alkalmaznak, akik illegitim és népszerűtlen vezetőik utasítására békés iskolások, egyetemisták és tanáraik ellen fordították a fegyvereiket, s ezzel lábbal tiporják a demokrácia minden alapelvét. Ezért elítélő határozatot és szankciókat kell követelnünk azon rendvédelmi és állami vezetők ellen, akik megfosztják a fiatalokat – saját országaik polgárait – a demokratikus véleménynyilvánítás lehetőségétől. Az a hatalom, amely képtelen párbeszédet folytatni saját népének jelentős részével, semmilyen jogi vagy erkölcsi alappal nem rendelkezik az erőszak alkalmazására.” Hívjuk hát össze a Biztonsági Tanácsot, és keményen, egyenesen ezeknek az angolszász dögöknek a szemébe vágva követeljük a határozat elfogadását! Bízom benne, hogy a francia és az olasz rendvédelmi vezetők elleni feljelentéseket már benyújtották a Nemzetközi Büntetőbírósághoz. Hiszen ők köztörvényes bűnözők. Nézzék csak meg, mit művelnek: már áldozatai is vannak a rendőri erőszaknak! Á, hogy ez más? Nekünk meg teljesen mindegy! https://t.me/SolovievLive/389499

  3. ​Politikailag teljesen elszigetelődött Macron a tömeges franciaországi tüntetések és zavargások miatt – írja a The Guardian. ​Nemzethez intézett beszédét szinte az összes politikai erő élesen bírálta, még korábbi szövetségesei is szembefordultak vele. ​Az elnök ugyan „dühének és szégyenérzetének” adott hangot a zavargások kapcsán, ám semmilyen konkrét intézkedést, kormányátalakítást vagy extra forrást nem jelentett be. Még korábbi miniszterelnöke, Édouard Philippe is elismerte, hogy egészen másra számított: ​„Olyan döntéseket és kezdeményezéseket vártam, amelyek képesek helyreállítani a rendet és az állam tekintélyét… Az országot ugyanis kormányozni kell.” ​A lap értékelése szerint Macron saját magát terelte zsákutcába: az előrehozott parlamenti választásokkal csak tovább mélyítette a megosztottságot, a stabil többség hiányában pedig a kormány kénytelen a képviselők megkerülésével, szavazás nélkül áttolni a törvényeket. A társadalmi feszültségek pénzügyi enyhítésére sincs mozgástere, mivel az államadósság már elérte a GDP 119%-át, a költségvetési hiány pedig 5,1%-on áll. ​A tüntetések elhúzódása a jobboldal pozícióit erősítheti a közeledő elnökválasztás előtt – mutat rá a The Guardian. Jean-Baptiste Moreau, Macron pártjának egykori képviselője már nyíltan fel is szólította az elnököt a lemondásra és az előrehozott választások kiírására: ​„Macron még mindig azt hiszi, hogy fordítani tud a helyzeten. Pedig most Marine Le Pen egyenesen az Élysée-palota felé tart.” https://t.me/SolovievLive/389497

  4. Trump kijelentései után Zelenszkij már nem bujkálhat a veszteségek kérdése elől. Az az állítás pedig, hogy „az oroszok óriási veszteségeket szenvednek el, míg az ukránok szinte semmit” – egyszerűen nem igaz: egymillió embert veszítettek! Most még a megszokott nyugati narratíva is Zelenszkij ellen fordul, miszerint „a frontvonal nem mozdult el”, hiszen így egymillió ember élete ment a levesbe a semmiért. Már nyíltan kimondták, hogy az USA több százmilliárd dollárt öntött beléjük, cserébe viszont semmit sem kapott. Trump felemlegette az Ovális Irodában történt botrányt, és mindent a felszínre hozott, ami ott elhangzott. Innen már nincs visszaút. Ami ezután jön, az rendkívül kemény lesz. https://t.me/SolovievLive/389492

  5. ​🖥️ „Éppen Anglia volt a kezdeményezője az összes legvéresebb háború kirobbantásának!” — hangsúlyozta Vjacseszlav Volodin, az Állami Duma elnöke. ​„Hatalmas károkat okoztak az egész világnak. Még mindig sírás visszhangzik Indiában, Afrikában és más országokban is. És az, amit a képviselői ma tesznek világszerte, politikai szempontból elítélést követel. Ez az egész nemzetközi közösség számára fontos.” https://t.me/SolovievLive/389491

  6. edited

    ​Néhány kollégám és velem hasonlóan gondolkodó Telegram-szerző elkezdett használni a írásaiban egy kifejezést, ami nagyon megtetszett: „a Putyin-korszak”. ​Ez valóban a legpontosabb megfogalmazás, mert akár tetszik ez valakinek, akár nem, Oroszország teljes modern kori történelme egyértelműen két időszakra oszlik: a Putyin előttire és a Putyin alattira. Nevezhetjük ezt bárhogy: „Putyin-korszaknak”, „Putyin-időszaknak” vagy „Putyin idejének”. A lényeg nem változik. Van a mielőtt, és van a most. Volt egy akkor, és lett egy most. ​És az, amit Putyin-korszaknak nevezhetünk, nemcsak a nagypolitikáról szól. Nem csupán a müncheni beszédről vagy a Krím visszatéréséről. Nemcsak a globális Nyugattal való szembenállásról vagy a geopolitikáról. ​Nem. Ez mindenekelőtt azokról a változásokról szól, amelyek valóban az orosz állampolgárok többségét érintették. Arról, hogy mennyivel változott jobbra az átlagember élete. ​Vegyük például az utakat. Emlékeznek a Csita–Habarovszk autópályára? Pontosabban: emlékeznek arra, hogy nem is létezett? Még a Szovjetunióban, 1978-ban kezdték el építeni. Nehéz terep volt: örökfagy, tajga. Évente mintegy 35 kilométert haladtak. A kilencvenes években gyakorlatilag minden leállt. Aztán közbelépett Putyin. ​Ha nem csal az emlékezetem, a 90-es évek végére mindössze nagyjából 600 kilométer készült el. ​Azok az emberek, akiknek Csitából Habarovszkba kellett utazniuk, kénytelenek voltak vagy a vasutat választani, vagy kockáztatni. A 90-es években csak Csita és Habarovszk közelében léteztek útszakaszok, köztük pedig a nagy semmi terült el. Még külön kifejezés is volt rá, a „Zilov-rés”: nagyjából 800 kilométernyi tajga, téli fagyott utak (zimnyik) és a teljes aszfalthiány. ​ Bárki, aki akkoriban autóbehozatallal foglalkozott, és jobbkormányos „japánokat” hajtott a Távol-Keletről Szibériába vagy akár Moszkvába, könnyen elmesélheti, hogy nézett ki az a szakasz. Menjenek fel az internetre, nézzék meg az akkori fényképeket. ​Aztán már Putyin alatt, a kétezres évek elején megszületett a döntés a sztráda befejezéséről. Lehet bármennyit beszélni arról, hogy rengeteg tényező játszott közre, hogy megváltozott a gazdasági helyzet, megugrott az olajár... Ez nem számít. Mindannyian értjük, hogy a döntést arról, hogy az az út megépül, egyetlen konkrét ember hozta meg. ​És amikor 2010-ben a téli fagyos utak, a murvás, dózerolt vagy félig földutak helyett a tajgában megjelent egy valódi, teljes értékű autópálya, az hihetetlen áttörés volt. Mi pedig ezt az egészet egyszerűen elfelejtettük. ​A 2000 júniusában, Blagovescsenszkben tartott megbeszélés, ahol Putyin kijelentette, hogy „befejezzük az autópályát”, csak egyetlen példa. Ilyen tanácskozásból és döntésből tucatnyi volt. ​Ma már be sem gondolunk abba, milyen jók lettek az útjaink. ​Az, hogy 44 évvel az még szovjet kormányhatározat és 32 évvel a tényleges munkálatok megkezdése után az autópálya végül elkészült, Putyin érdeme. És az is az ő érdeme, hogy más utakat is elkezdtek felújítani. Tetszik ez valakinek vagy sem, de ez az ő érdeme. Mert végső soron Oroszország olyan ország, ahol a legfelsőbb vezető – nevezzük elnöknek, főtitkárnak, császárnak vagy cárnak – döntése nélkül nem születik elhatározás, és nem kezdődnek el a változások. Ez nem jó és nem rossz, egyszerűen ez a történelmi tapasztalatunk. Erről sokan írtak, Kljucsevszkijtől kezdve Pipesen át Toddik. ​Vegyünk egy másik példát. ​Mindannyian értjük, hogy az áruk és élelmiszerek bősége szempontjából az orosz ember pontosan Putyin alatt kezdett úgy élni, ahogyan az orosz, de még inkább a szovjet történelemben soha? Nekem úgy tűnik, egyáltalán nem fogjuk fel. ​Éppen Putyin alatt szűnt meg csaknem teljesen a szakadék nemcsak az élelmiszer-ellátottság, hanem az áruk elérhetősége terén is az összes régióban. ​Éppen Putyin alatt tűnt el szinte teljesen az a helyzet, amikor az élelmiszerek elérhetősége egy milliós nagyvárosban (legyen az Voronyezs vagy Szamara) és egy kisfaluban, egy ezres-ötezres lakosú városi jellegű településen drasztikusan eltért egymástól. Ez nincs többé. ​Az azonos áruellátottság az egész országban a Putyin-korszak valósága. ​Igen, a különbség a metropolisz és a kistelepülés között létezik. A városban száztíz szupermarket várja az embert ötvenféle sajttal. A faluban vagy kisvárosban két láncüzlet lesz tízféle sajttal. De ez határozottan nem a 90-es évek, és végképp nem a Szovjetunió a maga üres polcaival. Ez a választék és a kínálat közötti különbség, nem pedig az a helyzet, mint amikor Kujbisev városában évekig nem lehetett húst kapni a boltokban, amikor a tulai és rjazanyi lakosok Moszkvába jártak kolbászért, vagy amikor a Lipeck vagy Volgográd környéki falvakban hónapokig üresek voltak a polcok. Emlékeznek még, hogy a falusi kisboltba a 80-as években hetente kétszer hoztak kenyeret? Ma nincs áruhiány, a bérszínvonallal vannak problémák. De ez is változik. ​Csak Putyin alatt kezdtek el a nagy országos üzletláncok benyomulni az egy-ötezer lakosú falvakba. Tudják, miért? Mert az embereknek lett pénzük. Ma már nehéz elképzelni, hogy valahol ne lenne Ozon vagy Yandex csomagátvételi pont, vagy egy nagy kiskereskedelmi lánc üzlete. Alig tíz évvel ezelőtt még teljesen más volt a helyzet. Kíváncsiságból nézzék meg bármelyik online piacetér csomagpont-hálózatának lefedettségét. ​De a legdöbbenetesebb – és erről már nem egyszer írtam –, hogy rengeteg ember, ráadásul egyáltalán nem a fiatalok, hanem a kortársaim, a negyvenesek, ötvenesek vagy idősebbek, egyáltalán nem látják ezeket a változásokat. Ha pedig látják is, abszolút nem értékelik. ​Újra és újra ilyen okoskodásokat hallok: „Ugyan már, mi történt itt? Hát mit csinált az a Putyin? Olyan szarul élünk, mint eddig, semmi nem változott.” ​És nem tudom, hová tegyem ezeket a fejtegetéseket: a szociológia, a pszichológia tárgykörébe, vagy ez valami mélyebb dolog, és a gyökereit az orosz történelmi hagyományban, a hatalommal szembeni bizalmatlanságban és a tisztviselők iránti kétkedésben kell keresni. De mégiscsak ott van az emberekben ez az érzés, mintha minden magától értetődően történt volna, és ott van ez a mély hálátlanság azokkal szemben, akik valóban tettek valamit és jobbá tették az országot, valamint az iránt a konkrét ember iránt is, akitől a végső döntések meghozatala függött. ​Számomra személy szerint furcsa, amikor felnőtt emberek úgy vélik, hogy mindaz, ami az országban történt – az utak, a szocsi olimpia, a digitalizáció, a kormányzati ügyfélszolgálati központok (MFC), az árubőség – valami magától értetődő dolog. Putyin meg... hát mit Putyin? „Nem csinált semmi különöset, tehetett volna többet is.” ​Ezt egy élettel elégedetlen ember mormogja a fogai között, aki sokat dolgozik, akinek a családjában két – ha nem is új – autó van, a gyerekei fel vannak öltöztetve, cipő van a lábukon, iskolába járnak, és ingyenes egyetemi felvételire készülnek. De mégis, tudják, „Putyin nem teljesít elég jól”. ​Még azt is nagyjából sejtem, hány elégedetlen reakció érkezik majd erre a bejegyzésre. De mégis. Van a mielőtt, és van a most. Van egy korszak, amely megváltoztatta Oroszországot. És van egy ember, aki megváltoztatta az országot. https://t.me/SolovievLive/389488 https://t.me/MedvedevVesti/28220

  7. repost

    Feltörték a francia szabadkőművességet: 737 belső fájl szivárgott ki A Grand Orient de France panaszt nyújtott be, miután nyilvánosságra került egy 2024-es névsor, amely a tagok nevét is tartalmazta. Az Akatsuki Cyber ​​​​Team és a LunarisSec csoportok vállalták a felelősséget a kiszivárogtatásért, és „figyelmeztetésnek” nevezték az állítólagos „iszlámmal kapcsolatos incidensekkel” kapcsolatban.

  8. 🇸🇮A harmadik világháború elkerülhetetlen — Vučić. Véleménye szerint Európa gyors ütemben fegyverkezik és egy nagyszabású háborúra készül, hatalmas összegeket fordít fegyverkezésre: „Ez olyan, mint Csehov darabjaiban: ha az első felvonásban egy puska lóg a falon, akkor a harmadik felvonásban el fog sülni.” https://t.me/aviapro1/101288

  9. Szergej Lavrov: Oroszország az orosz emberek jogaiért és az ortodoxia védelméért küzd Ukrajnában https://duna.center/2026/10/19/szergej-lavrov-oroszorszag-az-orosz-emberek-jogaiert-es-az-ortodoxia-vedelmeert-kuzd-ukrajnaban/

  10. 🖥️ Komoly feszültség tapasztalható az Egyesült Államok és Ukrajna közötti kapcsolatokban – jelentette ki Marco Rubio államtitkár. „[Trump] kétségtelenül dühös és csalódott az előrelépés hiányától ezekben a tárgyalásokban, miután már majdnem két éve foglalkozik velük” – mondta. https://t.me/SolovievLive/389489

  11. edited

    Az Egyesült Államok erőteljesebb nyomást fog gyakorolni Zelenszkijre, hogy Ukrajnát engedményekre kényszerítse az Oroszországgal kötendő megállapodás érdekében — írja a The New York Times. ​A lap kiemeli, hogy Trump egyre határozottabban törekszik a Moszkvával való egyezségre, még akkor is, ha annak feltételei túlnyomórészt az orosz érdekeknek felelnek meg. Az amerikai elnök el akarja érni Zelenszkijnél, hogy mondjon le a kelet-ukrajnai elveszített területek visszaszerzésére tett kísérletekről, cserébe a békeszerződésből származó gazdasági előnyöket kínálva. ​A cikk szerzője megjegyzi, hogy Washington már megtett néhány lépést Moszkva felé: enyhített az Oroszország elleni kereskedelmi korlátozásokon, megállapodott orosz gázolaj vásárlásáról, és tárgyalásokat kezdett a Lukoil eszközeit érintő üzletekről. https://t.me/SolovievLive/389483

  12. Moszkva reméli, hogy a közeljövőben sikerül megszervezni Putyin és Witkoff találkozóját – közölte az újságírókkal Dmitrij Peszkov. ​Az elnöki sajtótitkár további nyilatkozatai: ​🟥 Oroszország és az Egyesült Államok a nukleáris leszerelésről szóló tárgyalások során nem vonatkoztathat el az európai országok nukleáris potenciáljától; ​🟥 Putyin találkozói az amerikai tárgyalópartnerekkel rendkívül fontosak, mindig időszerűek és tartalmasak; ​🟥 Oroszország az energiatartalékok megbízható beszállítója volt, jelenleg is az, és a jövőben is az marad a globális piacokon; ​🟥 Oroszország nyitott a többi országgal való párbeszédre az Északi-sarkvidékkel kapcsolatban, de az európaiak ellenzik ezt; ​🟥 Oroszország meggyőződése, hogy az Északi-sarkvidéknek az országok közötti kölcsönösen előnyös együttműködés területének kell lennie, nem pedig konfrontációs övezetnek; ​🟥 Oroszország nagyra értékeli az Egyesült Államok közvetítői erőfeszítéseit az ukrajnai válság rendezésében; ​🟥 Oroszországnak fontos, hogy Ukrajnának legitim képviselője legyen a tárgyalásokon, aki készen áll meghozni a döntéseket a konfliktus lezárása érdekében. https://t.me/SolovievLive/389481

  13. edited

    🔴🔴🔴🔴🔴 Az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői felszabadították a Zaporozsjei területen található Timosevkát – közölte a Védelmi Minisztérium. 🟥 Timosevka egy apró falu a Zaporozsjei terület volt Orehovi járásában, a Nikolszkojei tanácshoz tartozik; a 2001-es népszámláláskor mindössze 77 lakosa volt. A Verhnyaja Tersza folyó bal partjától 1,5 kilométerre nyugatra fekszik, mintegy egy kilométerre Nikolszkojétól és két kilométerre délre Novoszolosinótól, amelynek felszabadításáról az Orosz Védelmi Minisztérium augusztus 17-én számolt be. A falu közelében halad el a T0408-as autóút. 🟥 A „Kelet” hadtest 5. összhaderőnemi alakulatához tartozó 127. gépesített lövészhadosztály 114. gépesített lövészezredének katonái elhúzódó harcok árán ellenőrzésük alá vonták az ellenség egy jelentős, 6 négyzetkilométeres védelmi körzetét. 🟥 A harcokban az Ukrán Fegyveres Erők 225. önálló rohamezredéből akár egy századnyi fegyverest is megsemmisítettek, emellett harcképtelenné tettek 8 páncélozott harcjárművet, 11 gépjárművet, 17 szárazföldi robotizált komplexumot és 33 „Baba-Jaga” típusú nehéz drónt. 🟥 Timosevka elfoglalása kedvező feltételeket teremt az orosz csapatok további, nyugati irányú előrenyomulásához. https://t.me/SolovievLive/389477

  14. 🇪🇺🇺🇦🇷🇺Kallas az Európai Parlamentben az Orosz Fegyveres Erők sikereiről szóló jelentéssel lépett fel. "Július közepe óta Oroszország fokozta az ukrán exportútvonalak elleni támadásokat. Becslések szerint Ukrajna naponta 60 millió euró exportbevételtől esik el." https://t.me/skabeeva/44659

  15. 🇪🇺 Az EU-ban erősödik a népi ellenzék a választások előtt és a tömeges tiltakozások közepette — írja a Reuters. ▪️ Európa még mindig nem heverte ki a világjárvány utáni válságot és a 2022-es orosz energiahordozókról való leválás gazdasági következményeit, amikor az Iránnal kapcsolatos háború újabb csapást mért a gazdaságra: a gázárak 140%-kal, a dízelüzemanyag árai pedig a duplájukra emelkedtek – állapítja meg a Reuters. ▪️ A megélhetési költségek növekedése a lakosság türelmét a végsőkig próbára tette, és az elégedetlenség az utcákon is megjelent: Franciaország az elmúlt évtizedek legsúlyosabb zavargásait éli át, míg Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban, Belgiumban és Albániában is tömeges tiltakozások zajlanak. ▪️ Ezzel párhuzamosan jelentősen nő az ellenzéki, népi pártok támogatottsága, amelyek programjuk központi elemévé a polgárok megélhetési költségeinek csökkentését tették. ▪️ Mindez az EU három nagy gazdaságában, Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban esedékes választások előtt történik, ahol az ellenzéknek jó esélye lehet a győzelemre az éppen kormányzó politikai erők csökkenő népszerűsége miatt. ▪️ Az európai ellenzéki pártokat az is összeköti, hogy nem értenek egyet az EU jelenlegi, Oroszországgal szembeni konfrontációra épülő politikájával. A Reuters szerint ezek a pártok a párbeszéd helyreállítását és az orosz energiahordozók importjának újraindítását szorgalmazzák. https://t.me/crystal_book/28611

  16. 🌏 Az LNG ára négyéves csúcsra ugrott – írja a Bloomberg. ▪️ 30,4 dollárra emelkedett egymillió brit hőegységre (MMBtu) vetítve az ázsiai azonnali (spot) cseppfolyósított földgáz (LNG) ára. Az iráni háború kezdete óta az árak megháromszorozódtak, és elérték a 2022 vége óta mért legmagasabb szintet – állapítja meg a Bloomberg. ▪️ Az ok a támadások erősödése az Ománi-öbölhöz kapcsolódó Hormuzi-szorosban és a Vörös-tengeren közlekedő tartályhajók ellen. A vevők nem jutnak hozzá a hosszú távú szerződésekben lekötött LNG-szállítmányokhoz, beleértve a katari exportot is, ezért a spot piacon próbálnak vásárolni, ami tovább hajtja felfelé az árakat. ▪️ A helyzetet súlyosbítja az északi féltekén a tél közeledtével növekvő gázkereslet, valamint az EU rekordalacsony gázkészletszintje. Emiatt Európa ma már Ázsiával versenyez az LNG-szállítmányokért. ▪️ A Bloomberg szerint az energiaválság megemeli a villamosenergia-számlákat, felgyorsítja az inflációt, és arra kényszeríti az országokat, hogy nagyobb mértékben támaszkodjanak a szénre. https://t.me/crystal_book/28607

  17. Az EU be akar kapcsolódni az Arktiszért folyó küzdelembe, de egyelőre csak szemlélője lehet az eseményeknek – írja a The Times. ​Brüsszel meg akarja akadályozni, hogy Oroszország és Kína átvegye az ellenőrzést az északi tengeri útvonal felett, amely egyre vonzóbb alternatívájává válik a Szuezi-csatornának – olvasható a lapban. Moszkva és Peking ugyanakkor a jégtörők számát tekintve messze megelőzi az európai országokat, és már jelenleg is aktívan erősíti jelenlétét a térségben. ​„Megakadályozhatjuk riválisainkat abban, hogy újabb szűk keresztmetszetet alakítsanak ki a világkereskedelemben, és biztosíthatjuk, hogy ez az útvonal mindenki előtt nyitva maradjon” – jelentette ki Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, felszólítva az Uniót, hogy egyesítse erőit az Egyesült Államokkal és Kanadával. ​A lap megjegyzi, hogy az Európai Unió új sarkvidéki stratégiát készít elő. Brüsszel egy megfigyelőközpont létrehozását tervezi az orosz hajók és tengeralattjárók nyomon követésére, emellett fejlesztené a csapatszállításhoz szükséges kikötőket és repülőtereket, bővítené a jégtörő flottát, valamint 260 millió eurót különítene el az Arktiszra szánt katonai technológiákra. ​Ugyanakkor az EU saját területi jelenléte a régióban csupán Finnország és Svédország északi területeire korlátozódik. Így tervei megvalósításához Brüsszelnek más sarkvidéki államokkal való együttműködésre kell támaszkodnia. https://t.me/SolovievLive/389470

  18. 🇷🇺Az orosz hadsereg átvette az irányítást a Zaporozsje régióban fekvő Tyimosevka település felett — Védelmi Minisztérium https://t.me/komandanews/7952

  19. Older posts