EGY TESTVÉRI ÖLELÉS, AMELY MEGMENTETT EGY ÉLETET 1995-ben az orvosok azt mondták egy családnak, hogy búcsúzzanak el gyermeküktől. Brielle állapota rohamosan romlott. Az alig 90 dekagrammos koraszülött kislány oxigénszintje zuhant, bőre elkékült, és az intenzív osztály valamennyi műszere azt jelezte, hogy apró szíve feladni készül. Ekkor egy ápolónő megszegte a szabályokat. Figyelmen kívül hagyta azt a kórházi protokollt, amely szigorúan előírta a koraszülött ikrek elkülönítését. A gépek helyett saját megérzéseire hallgatott. Óvatosan felemelte Brielle erősebb ikertestvérét, Kyrie-t, és ugyanabba az inkubátorba fektette. Két törékeny kis test feküdt egymás mellett, éppen úgy, ahogyan az anyaméhben is együtt fejlődtek. Ami ezután történt, attól az egész terem elnémult. Perceken belül megszűntek a riasztások. Brielle véroxigénszintje hirtelen megemelkedett. Szapora pulzusa stabilizálódott, kapkodó légzése lelassult, és bőrébe visszatért a melegség. Aztán elérkezett az a pillanat, amely még a sokat látott orvosokat is térdre kényszerítette. Kyrie lassan felemelte apró, törékeny karját, és átölelte haldokló testvérét, mintha ezzel az öleléssel tartaná őt az életben. Ez az egyetlen ölelés nem csupán egy életet mentett meg. Megdöntötte a bevett orvosi protokollt, és hozzájárult ahhoz, hogy világszerte elterjedjen az újszülöttosztályokon az ikrek közös inkubátorban történő elhelyezésének gyakorlata. Azon az éjszakán a tudomány nem tudta megmenteni a kislányt. A testvére érintése viszont igen. Soha ne becsüld alá annak az erejét, amikor valaki egyszerűen nem hajlandó elengedni a másikat.